Az ismerkedés egyik alapköve az a bizonyos első benyomás. Rögzül bennünk a kép, ahogy megláttuk, megszólalt, ahogy kinézett, ahogy ránk nézett, szóval minden, amit érzékszerveink elsőre befogadtak. Ezért halljuk folyton, hogy mennyire fontos, hogy ez élmény pozitív legyen. Persze nehezen, nagyon nehezen lehet változtatni a kialakított képen, de az rengeteg energiát igényel, és az eredmény sem biztos.

Alapvetően két út van, ahogy a párok egymásra találnak. Az egyik, amikor nem a társkeresés a találkozó apropója és jó esetben ezek rendszeresek. Például egy osztályba járunk, kollégák vagyunk, az edzőterembe azonos időpontban szoktunk menni stb. Spontán találkozók ezek, nem is mindig vagyunk csúcs formában, és nem is izgatjuk magunkat ezen, egészen addig, amíg a másik nincs hatással ránk. De ha eljön az a pont, amikor ez átfordul, akkor már gondosan ügyelünk a részletekre. Mindig jól akarunk kinézni, viccesek akarunk lenni, egy kicsit elkezdünk 'viselkedni'. Mert már tétje van.

A másik út az, amikor az első találkozás egyben randevú is. Minden eldőlhet itt akár néhány perc alatt is. Ha a másik nem úgy tesz dolgokat, ahogy nekünk tetszik, valami külső jegy elrontja az összképet, vagy a kölcsönös szimpátia nem valósul meg. Ez már elég ahhoz, hogy leírjuk, ne adjunk neki több esélyt. Persze ez fordítva is igaz. Hiába tetszik nekünk az a valaki, ha ő nem érezte ezt, és nem adta meg nekünk a második lehetőséget. Ezért lényeges az első benyomás, ezért próbáljuk meg a legjobb formánkat hozni, OTT és AKKOR.