Annyira jó érzés, amikor a lelkünknek, szívünknek, fülünknek kedves szavakat hallunk attól, akit szeretünk. Szépeket mond, oda vagyunk érte, és mindent el is akarunk hinni neki. Így van ez jól, és erre szükség is van. A szavak ereje hatalmas. Ha még oly biztosak vagyunk is a kölcsönös szerelemben, akkor is kell, hogy időről időre kimondjuk a másiknak, hogy hogyan érzünk iránta, megerősítsük őt érzelmeinkben. A hosszú távú kapcsolatokban az összetartozást, a szoros köteléket erősíti. A szavak azonban mit sem érnek, ha tetteink nem támasztják alá. Bármilyen szép szó, mélyen szántó gondolat, komoly ígéret mit sem ér, ha nincs mögötte cselekedet, ami bizonyítja a szavak erejét.

Ha kedvesünk, azt mondja, hogy szeret, de nem szán ránk időt, akkor valami hibádzik. Kezdődő kapcsolatoknál a jeleket érdemes komolyan venni. Mik ezek a jelek? Íme néhány nagyon gyakori példa.

- Megígéri, hogy felhív, mégsem teszi. Nem ért rá. Tudjuk, hogy ma már egy telefonhívás a legegyszerűbb dolog, és ha csak fél perc jut rá, akkor is csörögni fog a telefonunk, ha fontosak vagyunk.

- Közös program előtt néhány órával lemondja a találkozót, mert be kell menni dolgozni, vagy valami más jött közbe.

- Ha váratlanul szabadideje adódott, de inkább mással tölti mint velünk.

- Barátaihoz többször megy egyedül, és egyre gyakrabban.

Érezzük mi belülről, ha valami nem stimmel, de gyakran kreálunk felmentést partnerünk viselkedésére. Miért tesszük? Ki tudja? Végre találtunk valakit, aki tetszik, hát nem akarjuk elengedni. Pedig rá kell jönnünk, hogy nincs is kit elengedni... Mert ha folyton azon kell aggódni, hogy vajon jelentkezik-e, akkor érdemesebb továbblépni. Komoly kapcsolatban tudunk őszintén önmagunk lenni. Nem kell azon aggódnunk, hogy jelentkezik-e, mert jönnek a telefonok, az sms-ek, a levelek és minden, ami bizonyítja társunk részéről, hogy nem csak szavak szintjén gondolja komolyan kapcsolatunkat.