Megtetszett Valaki! Hű de jó! Érzem, hogy egyre erősebb a vonzalom. A legjobb az egészben, hogy kölcsönös. Érezhetően keressük egymás társaságát, összefutunk itt-ott, beszélgetünk, és remeg a levegő. Fantasztikus érzés. Kezdi kitölteni a gondolataimat. Bizsergető állapot. Imádom. 

Randizni fogunk. Holnap este, vacsora. Jól kell kinéznem. Csinálok néhány felülést. Ma nem eszem. A várakozás jó érzéssel tölt el, bár egy kicsit szorongok. De hát már számtalanszor találkoztunk, mit vagyok úgy oda? Na jó, de ez más! Ez most randi...

Olyan jó volt. Beszélgettünk, sétáltunk, csókolóztunk. Lehet, hogy szerelmes leszek? Hamarosan újra találkozunk. Remélem. Várom a hívását. Folyton a telefont nézem. Már nem is tudok másra koncentrálni. Hívjam fel én? De mit fog szólni? Nem. Várok. Legalább formába hozom magam. Elmegyek tornázni.

Meddig várjak? Lehet, hogy mégsem tetszettem eléggé? Küldjek sms-t? Ááááá, inkább nem. Mit fog szólni? Várok...

Hívott. Találkozunk megint. Húúú de jó, hogy kibírtam. Minden rendben. Nehogy azt érezze, hogy odavagyok érte... pedig nagyon is... De inkább én érezzem, hogy ő odavan értem.

Megint jó volt. Jobb mint a múltkor. Olyan aranyos. És kedves. Remélem, most hamarabb jelentkezik. Nem szoktam én ennyit várni! Nem is értem. Na mindegy.

Egyre több randi, egyre több csók, simogatás... már nem bírunk magunkkal. Itt a pillanat! Fogok tetszeni? Itt egy kis hiba, ott egy kis hiba, nem vagyok olyan jó formában, mint akikkel szoktam látni a munkahelyén. Mit fog szólni?

Nem szólt semmit. Semmi rosszat, csak jót. Dicsért és simogatott. Gyönyörű vagyok és szerelmes. Ezt kívánom mindenkinek. Megéri várni, és nem aggódni azon, hogy mit fog szólni!